Kétszer, háromszor

Kétszer, háromszor már szerettelek téged

Bár nem tudtam a neved és arcodat sem láttam

Egy édes hangban, egy alaktalan lángban

Mikor angyalok szavára áldott volt az élet.

Onnan jöttem én, ahová majd mégy te

Láttam néhány édes semmiséget

De a lélek, a szerelem nemzője

Húst akart már, finom testiséget.

Így nem számított, ki voltál, miféle

Szerelmet ígértem és kértem tőled régen

De most vágytam szép tested ízére

Mit ajkad és szemed hirdetett merészen.

A szív érzéseit csak ballasztnak véltem

A kapcsolatok túlzsúfolt hajóján

A megunt árucikket másikra cseréltem

Kacagva e vásár sok bamba vásárlóján.

Élősködtem csak a sok lanyha kéjen

De elért a csömör, elég volt, úgyszólván

Mert az üres semmi, vagy a zajos világ

Talmi fényeivel szerelmet kínálni rest

Ezért szívem már égi angyalt imád

És szolgálja őt híven e komisz, renyhe test.

Szerelmem új otthona lett e magas szféra

Látok tiszta arcot és fehér angyalszárnyat

Micsoda különbség, feledem a léha

Asszonyi kéjeket és buja férfivágyat.

 

Firíjék

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s